A Társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszere lehetőséget biztosít a korábbiakhoz képest jelentősen magasabb plusz források bevonására a látvány-csapatsportágaknál, köztük a labdarúgásba is. A támogatás célja, hogy minél több amatőr futballista, minél jobb körülmények között játszhassa a világ legnépszerűbb játékát.
A Magyar Labdarúgó Szövetség tervei szerint a támogatások hatására egyre többen kezdenek el futballozni, ami hosszú távon a labdarúgás sikeresebbé válásához vezethet.
A TAO-program piaci források bevonásán keresztül számos egyesület pénzügyi önállóságát is magával hozza majd.
A Magyar Országgyűlés 2011. június 27-én módosította a sporttörvényt, valamint a Társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény változása. Ez lehetővé teszi az öt látványcsapat-sportág (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda,
vízilabda és jégkorong) támogatását a társasági adókötelezettség legfeljebb 70%-áig.
Megéri támogatni, hiszen azok a vállalkozások, amelyek élnek a támogatás lehetőségével, társaságiadó-kedvezményt továbbá – kisebb mértékű – adóalap kedvezményt is kapnak. Az adókedvezmény részleteit a 2011. július 1-jén megjelent kormányrendelet tartalmazza
(a törvényt és a rendeletet megtalálja jobboldalon a Kapcsolódó jogszabályok cím alatt).
Minden nyereséges, társasági adót fizető magyar vállalkozás adhat támogatást. A támogatás (juttatás) összege vállalkozói tevékenység érdekében felmerült
költségnek, rendkívüli ráfordításnak minősül, így nem növeli meg a társasági adó alapját. A támogatáshoz un. kiegészítő támogatás kapcsolódik, amellyel további források kerülnek a labdarúgásba.
Az a vállalkozás vagy társaság, amely él a támogatás lehetőségével, leírhatja a támogatás összegét adóalapjából, majd a csökkentett adóalapból még a támogatás mértékével megegyező adókedvezményt is igénybe vehet. Vagyis kétféle adókedvezményt
érvényesíthetnek a cégek:
- a támogatás összegét elszámolhatják költségként (csökkentve így az adóalapot)
- a csökkentett adóalap után számított társasági adóból pedig levonható a támogatás teljes összege,
- kiegészítő támogatást kell nyújtani a labdarúgásnak
az adóalapcsökkenésből származó megtakarítás 75 %-áig.
Összességében ez egy reálhozammal járó befektetési forma, mögötte határozott társadalmi felelősségvállalással a sport közvetlen és közvetett értékeinek/céljainak elősegítése érdekében.
1. lépés: Sportfejlesztési program benyújtása
A támogatásra jogosult szervezet első lépésben ún. sportfejlesztési programot nyújt be a szövetséghez (MLSZ), amely a következő sportévben végrehajtani kívánt programot mutatja be, alátámasztva a megvalósításához szükséges támogatási összegekkel
(a pályázatok benyújtására minden év március 1. és április 30. között van lehetőség az e célra létrehozott elektronikus felületen).
E programot az MLSZ – mint hatóság – elbírálja, és a tartalmi, formai követelmények megléte esetén részben vagy egészben jóváhagyja. A jóváhagyásról a sportszervezet határozatot kap, amely a megszerezhető támogatást is tartalmazza. A támogatási összegekhez minimum 10% önrész szükséges, a kiadás jogcímétől függően.
2. lépés: Támogató keresése
Következő lépésben a sportszervezet támogatót keres. A támogató olyan köztartozásmentes gazdasági társaság lehet, amely pozitív adóalappal bír. A támogatás összegéről, annak folyósításának feltételeiről a sportszervezet és a támogató szerződést
köt és ez alapján a sportszervezet a korábban említett elektronikus felületen keresztül támogatási igazolási igényt nyújt be. Az igazolást az MLSZ 8 napon belül kiállítja, és eljuttatja a sportszervezetnek és a támogatónak is.
3. lépés:
Támogatás átutalása
A támogató a Tao törvény 22/C. §-a szerint kiállított támogatási igazolás alapján közvetlenül teljesíti a támogatás utalását. 2015. január 1-től kezdődően új elem, hogy a támogató az őt terhelő 2016. adóévi adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés, illetve
adó meghatározott részéről valamely kedvezményezett célra felajánlást tehet, amelyet – bizonyos feltételek fennállása esetén – az adóhatóság utal át a kedvezményezett részére. A támogatót az így átutalt összegre tekintettel jóváírás illeti meg,
amely jóváírás a támogató társasági adó folyószámlájára kerül átvezetésre csökkentő tételként (24/A. § szerinti igazolás).
4. lépés: Adókedvezmény
A Támogató a támogatás összege után járó társaságiadó-kedvezményt legkorábban a december 20-i kötelező feltöltésből levonhatja, vagy a május 31-i bevallásban visszaigényelheti, feltéve, hogy a támogatást december 31-ig át is utalja. Az adókedvezmény
igénybevételére csak az utalás (pénzügyi) évében van lehetőség. Az adókedvezmény csak a támogatás pénzügyi folyósítását követően érvényesíthető: ha az érvényesíthető adókedvezmény mégsem biztosítana kellő fedezetet, az adókedvezményt három évig
tovább lehet vinni.
Támogatásra a látvány-csapatsportok országos szakszövetségei, jelen esetben a labdarúgás hazai vezető szerve a Magyar Labdarúgó Szövetség, és annak tagjaként működő sportszervezetek jogosultak:
- a szövetség tagjaként működő amatőr
sportszervezetek,
- a szövetség tagjaként működő sportiskolák- és diáksport egyesületek,
- a szövetség tagjaként működő hivatásos sportszervezetek,
- a labdarúgás fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítványok,
A támogatást a támogatott szervezetek csak meghatározott területek fejlesztésére használhatják fel:
- utánpótlás-nevelési feladatok ellátására,
- versenyeztetéssel összefüggő költségek támogatására,
- személyi jellegű ráfordításokra,
- tárgyi eszköz beruházásra, felújításra, ide értve a biztonsági követelmények teljesülését szolgáló
infrastruktúra-fejlesztést is,
- képzéssel összefüggő feladatokra.
A támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a támogatott sportszervezet jóváhagyott sportfejlesztési programjában szereplő alábbi mértékeket:
- utánpótlása-fejlesztésre fordítandó tárgyévi kiadásainak és versenyeztetéssel összefüggő költségeinek 90%-át,
- tárgyévi személyi jellegű ráfordításainak 50%-át (hivatásos sportszervezet esetén ún. de minimis /csekély összegű/ támogatásként
nyújtható),
- tárgyévi beruházási, felújítási, infrastruktúra-fejlesztési értékének 70%-át,
- tárgyévi képzési feladatival összefüggő kiadásainak általános képzés esetén 50%-át, szakképzés esetén 25%-át.
Archívum: